Témakör: Ember és nyelv
1. tétel: A nyelv, mint jelrendszer
Jel, jelzés, jelzésrendszer, jeltípusok, nyelvi és nem nyelvi jelek
Mondhat bárki bármit, az embert a nyelve teszi azzá, ami. Noha az állatok is tudnak – olykor elképesztő módon – kommunikálni, a nyelv mégis különleges a sok kommunikációs rendszer között.
Minden jelnek számít, aminek jelzésértéket tulajdonítunk, vagyis közlés, a kommunikáció szándékával fel kívánunk használni. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik (tehát önmagán túli) jelenségre utal.
A jelek főbb jellemzői:
- Érzékszerveinkkel felfogható
- Önmagunknál többet jelentenek (jelentést tulajdonítunk nekik)
- Egyszerűbbek, mint a valóság (jelenséget idéznek fel)
- Közösség jelként tartja számon őket
- Jelrendszerbe illeszkednek (szótár, szabály)
- Emberi érintkezésben valósulnak meg
Minden jelnek számít, aminek jelzésértéket tulajdonítunk, vagyis a közlés, a kommunikáció szándékával fel kívánunk használni.
Miért?
- mert a nyelv több puszta kommunikációs eszköznél. A nyelv az emberi identitás, életkultúra meghatározó közege.
- mert a nyelv-anyanyelv adja meg minden ember indentitását.
- és ha már itt tartunk: a nyelvtanulást az ember teszi lehetővé, hogy a nyelv körül tudja írni önnön szabályrendszerét – azaz METAfunkciója van. Erre – tudtunkkal – az állati jelrendszerek nem képesek.
Leszögezhetjük: emberi létünk alapja a nyelv.
NYELV=JEL+SZABÁLY+HAGYOMÁNY
1. A nyelvi jelrendszer különös vonásai
Mikor tudatos nyelvtanulásra adjuk a fejünket, elképedve döbbenünk rá:
hogy 1-2 évesen micsoda szellemi bravúrt ráztunk ki a kisujjunkból, mikor megtanultunk beszélni.
Hogy a nyelvek, mindent összevetve, hasonlítanak egymásra (ez segíti a többtucatnyi nyelven beszélő nyelvzseniket a tanulásban).
Minden nyelvben közös, hogy:
- a valóságot képezik le,
- a kapcsolatteremtés eszközei,
- alapstruktúrájuk hasonlóságot mutat.
2. Mi jellemzi a nyelvi jelet?
- mesterséges jel, hiszen az ember alkotta,
- verbális, hiszen közléseink jelentős részét a szabályok által vezérelt szóhasználat teszi ki.
A verbális jeleket nonverbális jelek kísérhetik, melyek alátámasztják szavaink üzenetét (pl.: grimasz, gesztus).
- a nyelvi jel többnyire önkényes – hiszen a jelenséget megjelölő hangsor közegyezményen alapszik, de mégsem logikus következménye a valóságdarabnak. Vagyis ha látunk egy ugató, farkcsóváló, lihegő szőrcsomót, akkor, ha elmúltunk 2-3 évesek, azt mondjuk: KUTYA, DOG, HUND, KOIRA (attól függ, milyen nyelven beszélünk).
3. Az írás
A nyelv a legegyenletesebb nyelvrendszer (szótár, szabály, hagyomány). A nyelvhez legközvetlenebbül kapcsolódó jelrendszer az írás. A nyelv bonyolult rendszerét szimbólumokkal örökíthetjük meg, melynek szintén szigorú szabályrendszere van.
Főbb típusai:
- Kép- és fogalomírás (hieroglifák)
- Szótagírás (japán nyelv)
- Betűírás (cirill, latin, görög, grúz, rovásírás)
A világon kb. 3000 nyelv van, de nyomasztó gondolat, hogy naponta több tucatnak van esélye a kihalásra. Nincsenek felsőbbrendű vagy primitív nyelvek, ugyanis minden nyelv ugyanazt a célt szolgálja: a beszélő közösség önkifejezését.
Témakör: Kommunikáció
2. tétel: Kommunikációs folyamat tényezői, funkciói
1. A kommunikáció = tájékoztatás, információcsere nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével. (Töve a latin communicare = közölni szó.) A kommunikáció közlési folyamat: érintkezés, közlés, híradás.
2. A kommunikációs folyamat tényezői
a, FELADÓ az, aki az információt közli.(beszélő, adó, jeladó, közlő)
b, CÍMZETT az, akivel az információt közlik. (hallgató, vevő, jelvevő, befogadó)
c, ÜZENET az, ami a tájékoztatás mondandója.
d, KÓD-nak nevezzük azt a jelrendszert, mely által a feladó közölni akar valamit.
e, CSATORNA a neve a kommunikációs közegnek.
f, KAPCSOLAT kell legyen a feladó és címzett között, hiszen e nélkül nincs kommunikáció.
g, BESZÉDHELYZET = ugyanazok a szavak – szituációtól függően- mást üzenhetnek.
h, VALÓSÁG = természetesen csak akkor tudunk kommunikálni, ha vannak közös ismereteink a valóságról.
3. A kommunikációs funkciók = vagyis milyen céllal tartunk fent beszédkapcsolatot?
Alapfunkciók:
a, tájékoztatás = gondolatközlés(: referatív) (pl.: Péter a 6.20-as gyorssal érkezik.)
b, érzelemkifejezés = én-kifejezés(: emotív) (pl.: Szeretlek!;Imádlak!)
c, felhívás, felszólítás = befolyásolás (: konatív) (pl.: Ne ölj!; önfelszólító funkció → pl.: versek)
Mellékfunkciók:
d, kapcsolatfenntartó = FATIKUS (pl.: Szia, szia, hogy vagytok?)
e, értelmező = METANYELVI (nyelvről való beszéd) (pl.: Nem jut eszembe, hogy kell mondani azt, hogy …)
f, poétikai = ESZTÉTIKAI (pl.: szépirodalom, irodalmi műalkotások)
Témakör: Kommunikáció
3. tétel: Nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) szerepe a kommunikációban
1. Nem verbális (nem nyelvi) közlések
a, Metakommunikáció (beszédbeli hangsúly, hanglejtés, hangerő, gesztikuláció, komplex testbeszéd)
b, Vizuális kommunikáció (látási érzeten alapul, nem ölt nyelvi formát)
2. A nem nyelvi kommunikáció eszközei:
- száj
- szem- tekintet
- arcjáték
- gesztikuláció
- testtartás
- térközszabályozás
( tőled 45 cm – bizalmas;
120 cm – személyes;
360 cm – társasági)
Mivel nem látjuk ezeket külön-külön, ezért ,,komplex testbeszédről” beszélhetünk.
3. Jelentéssel bíró tárgyak, eszközök (embléma):
- test
- öltözet
- ékszerek
- jelvények
- hajviselet
- játszadozás egy tárggyal
- dohányzás
Sokszor a szavak kevesebbet érnek, mint a nem nyelvi közlések.
Témakör: Nyelvtörténet
4. tétel: Fontos nyelvemlékek
1. Tihanyi apátság alapítólevele (TAAL)
Keletkezése: 1055
Típusa: Szórványemlék
Birkabőrhártyára írt, latin nyelvű szöveg; I. András király kézjegyével egy királyi ajándékot szignóz. Az adományozott birtokok telekhatárai, helynevei közt akad magyar elnevezés is:
Bolatin – Balaton
Fuk – Siófok
Thelene – Tolna
Feheruuaru rea meneh hodu utu rea → Fehérvárra menő hadiútra.
2. Halotti beszéd és könyörgés (HB és K)
Keletkezése: 1192/1203
Típusa: szövegemlék.
Legősibb, leghitelesebb nyelvemlékünk; műfaja halottbúcsúztató szöveg. 500 éven át rejtőzött, Pray György jezsuita szerzetes fedezte fel (1770).
Lelőhelye: Pray- kódex, latin nyelvű szertartásgyűjtemény. A kódex a Dunántúli kolostorban készült a boldvai bencés apátságnak
Többen is mai magyarra ültették át. Ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.
Egykori olvasat
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, halálnak haláláal holsz.
Értelmezés
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté eleve [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És mind[en] Paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”.
3. Ómagyar Mária Siralom (ÓMS)
Keletkezése: 1300 körül, Itáliában.
Típusa: verses szövegemlék
Hártyalevélre írt verssorok, erősen megrongálódva. 1922-en, véletlenül bukkantak rá.„Legelső” versünkben már fejlett rímek, szép és tudatosan alkalmazott alliterációk voltak. Változatos a rímelhelyezés is: előfordulnak páros rímek ( a a b b ), félrímes megoldások ( x a x a ), és bokorrímek is ( a a a ).
A Leuveni Kódexben található; Belgium tulajdona, nem vásárolható meg.
Bolognában keletkezett szöveg; magyar nyelvű szerzetes latin nyelvű planctust fordított át. Domonkos- rendi, ismeretlen barát, kiváló költői érzék. A kódex kalandos úton menekült meg a Világháborúkból.
Eredeti szöveg Mai magyar nyelven (Molnár Ferenc értelmezése)
Világ világa, Világ világa,
Virágnak virága! Virágnak virága,
Keserüen kinzatul, Keservesen kínzatol,
Vos szegekkel veretül. Vas szegekkel veretel!
Virágnak virága! Virágnak virága,
Keserüen kinzatul, Keservesen kínzatol,
Vos szegekkel veretül. Vas szegekkel veretel!
Témakör: Nyelvtörténet
5. tétel: Nyelvújítás
1. Bevezetés
A korszak jellemzése:
- A 17-18. század: Habsburgok fennhatósága, hivatalos nyelv a latin, a Habsburg állam nyelve a német.
- A főurak egy része elnémetesedett, az országgyűlés latin nyelvű volt. - II. József a németet teszi kötelezővé az országban.
- Mozgalom, mely a nemzeti nyelv uralomra jutását, a magyar nyelv megújulását akarta kivívni.
- Bessenyei György testőríró kezdeményezése, melyhez számos magyar író, tudós elme csatlakozott.
- Kazinczy Ferenc lett a mozgalom vezéralakja – vitairatok, folyóiratok, levelezések.
- Széphalom (Bányácska) központtal belevelezte az országot, befolyásolta a közízlést.
(1790 – törvény arról, hogy közép- és felsőoktatásban tanítani kell a magyart is.
1805 – az országgyűlési feliratokat latinul és magyarul is közölni kell.
1811-12 – az országgyűlést, melyen a magyar nyelv államnyelvvé tételét követelik, a császár feloszlatja.
1844 (Kazinczy 13 éve halott) – a magyar államnyelv lesz.)
2. A nyelvújítás tudatos, (konstruktív) beavatkozás egy nyelv életébe
Jelmondata: ,, Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem.” [Bessenyei György]
A nyelvújítás területei: irodalom, tudomány, szaknyelv.
Új szavak kialakítása
- neológusok: céljuk az újítás, a nyelv életébe való tudatos beavatkozás
- ortológusok: a magyar nyelv hagyományait féltő, ám épp ezért maradi irány képviselői.
(Kazinczy: Tövisek és virágok (1811) – ortológusok elleni epigrammakötet.
Ortológusok: Mondolat (1813) – gúnyirat a neológusok ellen.
Kölcsey Ferenc – Szemere Pál: Felelet a Mondolatra (1815) – elsöprő stílusparódia.
Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)
Ezzel lezárja a vitát: ,,Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind.”)
3. A nyelvújítás eszközei
Meglevő szavak átformázása:
- nyelvjárásiból köznyelvi: páholy, bútor
- elfeledett szó feltámasztása: pl.: nevek: Géza, Béla
- idegen szó átszabása: balanea → bálna
Új szavak alkotása:
- szóképzés: érzeleg, tanulmányoz
- szóvégek megelevenítése: újonc
- szócsonkítás (önkényes elhagyás): gyárt → gyár
- szóösszetétel: bús + komor
- szóösszerántás: rovátkolt barom = rovar; híg anyag = higany
A nyelvújítás mintegy 10 ezer szavát ma is használjuk. Köszönjük, Kazinczy!
Témakör: Nyelvtörténet
6. tétel: Nyelvművelés
A nyelvművelő = olyan nyelvész szakember, aki felkészülten alkalmazza a magyar nyelv szabályait, terjeszti a nyelvi igényességet, a helyes beszédet.
Amatőr nyelvművelő az, aki észreveszi a nyelvi pongyolaságokat, javítja őket, és próbál hatékony lenni.
A változás hasznos, ha fejlődésnek tekinthető, amennyiben haszontalan, nem más, mint romlás.
A nyelvművelés irányul mind a nyelvre, mind a beszélőre.
A nyelvre vonatkozó feladatok:
- A nyelvszokás felismerése (hangalak, szerkezet, jelentés)
- A norma szempontjából a nyelvi jelenségek értékelése (javasoljuk, vagy nem)
- A nyelv kifejezési lehetőségeinek bővítése.
Az emberre vonatkozó feladatok:
- Ismerni kell a különböző nyelvi normákat, és mindig a helyzethez illően alkalmazni.
- Meg kell tanulnunk a kommunikációs zavarok feloldását.
- Tudnunk kell, hogy a nyelvi igényesség a sikeres kommunikáció egyik alapfeltétele.
Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelése szerint ez az alkalmazott nyelvtudományi ág nem a nyelvért van elsősorban, hanem az emberért. A nyelv ápolása, fejlesztése és gazdagítása azért történik, hogy minél megfelelőbb eszköze legyen az emberek érintkezésének, a gondolatközlésnek.
Témakör: Nyelv és társadalom
7. tétel: A nyelv és az információs társadalom
1. A média- a média hatása
Napjainkban az információszerzés első számú forrásai a médiumok. A média (önmagában is összefoglaló elnevezés): elsősorban a hagyományos sajtót, rádiót és a televíziót, de már a számítógépes hálózaton közvetített (internetes újságot, rádiót, televíziót) is jelenti. Ennek megfelelően a médiatípusok:
sajtó (újság) → nyomtatott (hagyományos)
elektronikus sajtó, elektronikus média:
rádió → hangos
televízió → hangos-képes
internetes → digitális
Elektronikus levelezés (e-mail)
Előnyei: gyors, csatolhatunk hozzá egyéb dokumentumokat;
a telefonnal szemben: időben kötetlen, olcsó.
Hátránya: hivatalos dokumentumként csak korlátozottan fogadják el.
SMS
Mobiltelefonon küldhető írásos üzenettovábbítás. Sajátos nyelvhasználat, sajátos rövidítések, kihagyások, számnevekkel való kombinációk jellemzik. Gyors, de személytelen.
Témakör: Stílus és jelentés
18. tétel: Állandósult szókapcsolatok
Szólások: átvitt jelentésű szókapcsolatok; használatuk színessé, ízessé teszik a nyelvet.
[ A szólások a beszéd nyelvi-stilisztikai eszközei; nyelvileg nagyon változatosak. Hátterében átvitt jelentésű „kép” van, már jelentésbeli egység.]
Pl.: Szöget üt a fejébe.
Kötélnek áll ( szókapcsolat jellegű),
se füle, se farka ( párhuzamos szerkesztésű),
Nem oda Buda! ( mondatjellegű) stb.
A szólások sajátos csoportját alkotják a szóláshasonlatok.
Szóláshasonlatok: a főmondat cselekvésmódot, tulajdonságot tartalmaz, ehhez a „mint” vagy az „akár” kötőszóval egy képes hasonlítót illeszt a nyelv.
Pl.: Szegény, mint a templom egere.
Bánatos, mint a nyolcnapos eső.
Eredetük olykor elhomályosult. Pl.: Otthagyta, akár Szent Pál az oláhokat.
Közmondások: teljes mondatban megfogalmazott népi bölcsességek, életigazságok.
[ A közmondások eredeti vagy átvitt értelemben használt, általános érvényű megfigyelést, életigazságot emellett ítéletet is tartalmaznak. Ebben mutatnak túl a szólásokon. Idézetszerűen használjuk őket, szövegértékűek. Az emberiség évszázados megfigyelésének, életszabályainak rendszere.]
Pl.: „Lassan járj, tovább érsz!” (általános életigazság)
„Májusi eső aranyat ér!” (időjárás, gazdaregula)
„Kutyaharapást szőrivel.” (egészségüggyel kapcsolatos) stb.
Szállóigék: nyelvi készletünkbe aktívan beépült idézetek; sokszor elmosódik tudatunkban, ki mondta és miért, ám találónak érezzük, ezért használjuk.
[ A szállóigék olyan nagyobb körben használt állandósult szókapcsolatok, amelyeknek irodalmi eredete kimutatható, szerzője ismert.]
Pl.: „Lenni vagy nem lenni...” (Shakespeare)
„Lesz még egyszer ünnep a világon.” (Vörösmarty)
Közhelyek: elcsépelt jópofásodások, vagy bizonyos helyzetekben unalomig ismételt frázisok.
Pl.: „Szevasz tavasz!”
Témakör: Stílus és jelentés
19. tétel: A hangalak és jelentés kapcsolata (Hangalak és jelentés)
A szó alkotóelemei a hangalak és a jelentés. A hangalak az a hangsor, amelyet a szó kimondásakor kiejtünk vagy hallunk. Jele: H. A szó hangalakjához fűződő fogalmat a szó jelentésének nevezzük. Jele: J. A szavak akkor értjük meg, ha a hangsorhoz hozzá tudjuk kapcsolni a jelentést. Szó=H+J.
A hangalak és a jelentés viszonya
Egyjelentésű szó: A szó hangalakjához egy jelentés tartozik. (pl.: ceruza)
Többjelentésű szó: A szó hangalakjához több egymással összefüggő jelentés tartozik. (pl.: zebra)
Azonos alakú szavak: A szavak hangalakja csak véletlenül egyezik meg. (pl.: vár)
Hasonló hangzású szavak: Hangalakjuk hasonló, jelentésük különböző. (pl.: új-ujj)
Rokon értelmű szavak: A szavak hangalakja eltérő, jelentésük között csak árnyalatnyi különbség van. (pl.: kutya-eb)
Ellentétes jelentésű szavak: Hangalakjuk eltérő, de jelentésük egymással ellentéte. (pl.: jó-rossz)
Hangutánzó szavak: a hangalak felidézi a jelentést, hiszen füllel hallható tulajdonságra utal. A hangsor felidézi a természetes vagy mesterséges hangokat. (pl.: kakukk, csicsereg, zakatol)
Hangulatfestő szavak: Hangalakja és jelentése összefügg. Hangalakjukkal felidézik a cselekvés, történés hangulatát is. (pl.: kullog)
Témakör: Stílus és jelentés
20. tétel: Szóképek és alakzatok
Szóképek
A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, szimbólum, metonímia). A szóképek két fogalom, jelenség azonosító és azonosított társításán alapulnak; érzelmi, hangulati, gondolati többlettartalom válik lehetségessé.
A szóképek fajtái:
Metafora: röviden összevont hasonlat
A valóság konkrét eleme felidéz egy asszociációt. Pl.: szerelmes becenevek: galamb (szelídség), mackó (testalkat), cica (hízelgés).
Típusai:
teljes metafora: azonosító és azonosított is szerepel benne.
Pl.: ,, Kikelet a lyány, virág a szerelem.” (Petőfi)
csonka metafora: csak az azonosítót használja:
Pl.: „ Bocikám, gyere!”
Megszemélyesítés: olyan metaforikus költői kép, mely élettelen dolgot élő/emberi tulajdonsággal ruház fel.
Pl.: „a szabadság sétára megy” (József Attila)
„mászik a súrolókefe” (József Attila)
„Tekints reánk, tekints, szabadság,
Ismerd meg mostan népedet...” (Petőfi Sándor)
Szinesztézia: különböző érzékelési területek összeomlása.
Pl.: fekete → szemmel érzékelhető
csönd → füllel érzékelhető
„fekete csönd”
Allegória: hosszabb gondolatsoron végigszőtt költői kép.
Pl.: Baudelaire: Az albatrosz.
Szimbólum: (jelkép) a jelentésmezőn egymástól távol eső fogalmak összekapcsolása.
Gondolati tartalom, eszme érzéki jele, jelkép ( pl.: gyűrű → hűség; fekete szín → gyász)
Alakzatok
A nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módjának a megszokottól eltérő használata.
Fontosabb alakzatok bemutatása:
Anafora: a mondat (verssor vagy más szövegegység) elején álló, szószerkezet, szócsoport ismétlése.
Figura etimologica: tőismétlés (pl.: világnak világa)
Szóismétlés: egyes szavak megsokszorozása. Pl.: igen,igen!
Refrén: sorok visszatérése, rendszerint a versszakok végén.
Ellentét: egymással szemben álló jelentéstartamot hordozó szavak ellenpontozása drámai stílushatást válthat ki = antitézis.
Paradoxon: látszólagos önellentmondás.
Halmozás: azonos szófajú, rokon értelmű szavak, kifejezések szócsoportja. Célja, hogy érzelmi hatást keltsen.
Felsorolás: azonos mondatrészek együttese, melyek azonban nem rokon értelműek. Célja: a mondanivaló megerősítése.
Fokozás: azonos jelentésmezőbe tartozó szavak felsorolása az érzelmi skála alapján. Célja, hogy fokozza az érzelmi hatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése